Régóta táncolok. Hat éves koromtól jazz-balettot tanultam. Tíz évig voltam tanítványa egy itt élő kiváló cseh tanárnőnek. Ez a mozgás oldotta az iskolai feszültségeimet, és a túlterheléseket, ami minden gyereknek kijutott, és ma is kijut.

Aztán más kapott hangsúlyt az életemben. Tanultam jógát, majd Saolin, és Chen típusú taichit is. Eljutottam az Európa Kupára.

..

Érzelmileg is fontos időszak ez. Amikor a tíz évig tartó kapcsolatom véget ért, úgy éreztem, hogy összetört az életem, és ez így is volt. Ebből az életérzésből nőtt ki a hastánc, mert a bennem élő porig rombolt nő kereste önmagát, és meg akart erősödni. Egy újsághirdetés vezetett vissza a már hat évesen megtalált tánchoz.

És ez már a hastánc volt. Ezzel gyógyítottam magam.

Vajda Mónikánál kezdtem táncolni; sok örömöt leltem ezekben az órákban, a közös táncokban. Az első fesztiválok élménye is ide kötődik.

Aztán éreztem, hogy amit én ki akarok fejezni a táncommal, az egy másik stílusban van. Megtaláltam a törzsit, A Joós Juditot. Az erő, és a vitalitás, ami belőle áradt, magával ragadott. Judit adott és ad nekem teret ma is. A szavaival élve Ő a Törzs, s én vagyok az Ő „messzi, pécsi ága”.

Ebből jött a törzsi fúzió. Szeretem azt a szabadságot a fúzióban, ami benne rejlik. Ebben a stílusban tudom kifejezni, és kreatív csatornába terelni, mindazt, ami bennem van: a fájdalmat, szenvedélyt, örömöt, az erőmet, a Harcost, a Nőt…

..

De nem idegen tőlem a Raqs Sharqi. Ha úgy adódik, bármikor át tudok lényegülni azzá, amit ez a stílus megkíván. Úgy érzem, híd vagyok a stílusok közt.

A táncom az imám, a felajánlásom és az ajándékom.

Tanárom: Joós Judit

Akiktől workshopot vettem:

Győrffy Kata
Joós Judit
Lesya Starr
Mona Dolores
Raqia Hassan
Raza Hammadi
Seres Zoltán
Shahrazad
Svetlana Dvoretskaya
Tjarda van Straten
Wendy Allen